Olvastam ma a Vasárnapi Blikkben, hogy 2012. December 23.-án a Mayák szerint világvége. A cikk felsorolja hogy 5 naptár alapjáb számolnak a mayák meg még sok egyéb baromságot, viszont a lényeget kihagyták. Szóval jöjjön egy hosszú cikk a majákról. No elõszõr is a maják tudták hogy honnan ered hatalmas tudásuk. Úgy gondolták hogy "Quetzalcoatl" -ok azaz Isten elsõ teremtményei adták át nekik ezt a hatalmas tudást. Ahogy a maják bibliája, a Popol Vuh szólt róluk:

Nagy intelligenciával voltak megáldva; láttak, és azonnal messzire láttak; sikeresen láttak; mindenrôl tudomást szereztek, ami a világon történt. Meglátták azokat a dolgokat is, melyeket elrejtett a távolság, anélkül, hogy meg kellet volna mozdulniuk... nagy volt az ô bölcsességük; beleláttak az erdôkbe, a sziklákba, a tavakba, a tengerekbe, a hegyekbe, a völgyekbe. Valóban csodálatraméltó emberek voltak ôk... képesek voltak mindent megtudni, és megvizsgálták a négy sarkot, az égbolt négy pontját, és a föld kerek arcát.

Nem véletlen az sem hogy külön megemlítik hogy nem csak magát a Földet, hanem az eget is kémlelni kell. Valószinû innen adódik rendkivül nagy fejletségük az obszervációs csillagászat területén, és ezen alapul, közepes és nehéz matematikai számítások segítségével, ügyes, összetett, fejlett és rendkívül pontos naptáruk, mely képes minimális (másodperces, perces) eltérésekkel most is megjosolni a Holdfázisokat, holdfogyatkozást is. Tudományos körökben érdekes vitákhoz vezet az is, hogy egy nép hogy érhet el ilyen hatalmas matematikai és csillagászati tudást, amikor gyakorlatilag a kereket sem ismerték? De mi van akkor, ha azok az elsõ lények egy letünt, fejlett civilizáció hagyatéka? Azt már tudjuk, hogy a maják a naptárukat az olmékoktól örökölték (~1000 évvel korábban ez a nép ugyanezt az 5 naptáros rendszert használták), így tehát nem az a kérdés hogy a maják honnan tudják - mivel az tisztázott -, hanem az, hogy az olmékok kiktõl kapták? Mekkora fejletségi szint kellet ahoz, hogy egy íly régi civilizáció ilyen hihetetlen hosszú idõszakon keresztül hibamentessen szolgáló naptárt alkothasson? J. Eric Thompson régész szerint a maják tudták, hogy az idô végtelen, és továbbhalad rejtélyes ciklusaival, függetlenül az egyénektôl vagy a civilizációktól.

A maják elképzelése szerint az út, amelyen az idô masírozik, olyan messzire nyúlik vissza a múltba, hogy annak távolságát fel sem tudjuk fogni. Mégis a maják rendíthetetlenül mentek visszafele ezen az úton a kezdôpontját keresve. Minden egyes szakaszban egy új látvány nyílt meg elôttük, amely még távolabbra vezette ôket vissza; a megérlelt évszázadok évezredekké olvadtak, azok pedig 10 000 évekké, miközben ez a nép fáradhatatlanul kutatva egyre mélyebbre és mélyebbre hatolt a múlt végtelenségébe. A guatemalai Quiriga városában talált kôlapon egy több mint 90 000 000 évvel ezelôtti dátumot számoltak ki; a másikon egy ezt 300 000 000 évvel megelôzô dátum szerepel. Ezek valós számítások , helyesen adják meg a nap- és hónapállásokat, és hasonlóak a mi naptár-számításainkhoz... Az ember feje zúgni kezd az ilyen csillagászati számok láttán.

A maják úgyképzelték tehát el az idõt mind két hatalmas fogaskerék. Az egyik kicsi fogaskerék elindul a másikon megy, megy végül egyszer csak a ciklus végén lepottyan, és akkor egy új korszak kezdõdik. Ez a ciklus végtelen, a világ folyton pusztul és teremtödik. A maják véleménye szerint a mostani nagy ciklus a nagy sötétségben kezdôdött, a mi naptárunk szerint idôszámításunk elôtt 3114. augusztus 13-án. Ez a ciklus 5125 évet fog tartani és globális katasztrófa közepette, a naptárunk szerint 2012. december 23-án ér véget. A maja társadalom, sôt az öszszes ôsi, közép-amerikai kultúra rögeszmésen foglalkozott a világvégének kiszámításával és lehetséges elhalasztásával. Vajon ez a rejtélyes naptár is ezt a célt szolgálta volna? Lehet, hogy egy olyan mechanizmust rejt, amelylyel meg lehet jósolni bizonyos szörnyû kozmikus katasztrófákat? A maják mindenesetre így gondolták.