Tiltakozunk az ellen, hogy az állam központilag, ám nyílt pályázat meghirdetése nélkül szerezzen be tízmilliárdos nagyságrendben Microsoft licenceket az oktatás és az államilag finanszírozott intézmények részére, s hogy ezáltal - kizárva a nyílt forráskódú, költséghatékony alkalmazásokat - pozitívan diszkriminálja a zárt szabványú Microsoft szoftverek használatát Magyarországon.

A következõ szempontok miatt halaszthatatlan a váltás a nyílt szabványok irányába:

1. A zárt, magántulajdonban maradó forráskódú fejlesztések a bevezetésük során kedvezõ feltételeket kínálva jelentõs felhasználói tábort gyûjtenek, piaci sikereik következtében a késõbbiekben azonban egyre költségesebb és egyre nehezebben leküzdhetõ függõséget jelentenek a felhasználóknak. A kormánynak minden el kell követnie, hogy megszabaduljon a jelenlegi technológiai függéstõl ("lock-in") az informatikai és kommunikációs termékek kapcsán, és ezáltal elkerülje saját jövõbeli technológiai választási lehetõségeinek beszûkülését, s ezáltal az adófizetõk pénzének indokolatlan pazarlását.

2. A központi beszerzés során évente 10-15 milliárd forintot költ el az állam licenc díjakra, mely összeg kikerül az államháztartásból, s nem hoz létre semmilyen produktumot. Ezzel szemben nyílt szabványok alkalmazásával licenc díjakra egyáltalán nem költ az állam, s a megtakarított összegbõl biztosíthatja az állami intézmények által használt nyílt szabványú szoftverek támogatását és oktatását. Ebben az esetben kevesebb a keletkezõ költség, a teljes összeg az országban marad, munkahelyeket teremt és növeli az oktatás színvonalát.

3. Sikeres európai tapasztalatok (Franciaország, Horvátország, Lengyelország...) igazolják, hogy az átállásnak köszönhetõen javul a digitális írástudás aránya, jelentõsen csökkennek az informatikai költségek,

4. A következõ 3-5 évben az uniós adminisztráció intézményei nyílt szabványokra épülõ alkalmazások használatára tér át. Biztosítani kell tehát, hogy a magyar diákok elsajátíthassák a nyílt forráskódú szoftverek, operációs rendszerek és az EU által ajánlott, nemzetközi ISO szabványnak megfelelõ, nyílt irodai programcsomagok (ODF) professzionális szintû kezelésének ismeretét.

5. Európa 2005-ben az eEurope XXX-ban az informatikai rendszerek interoperabilitásának megvalósulására törekedve egyértelmûen a nyílt forráskódú szoftverek használatát ajánlja a tagországok számára. Amennyiben a Kormány nem tér el a monopolhelyzetben lévõ zárt kódú szoftverek központi beszerzésének gyakorlatától, az ország néhány éven belül komoly hátrányba kerül.

6. Dupla licenc vásárlás: Valójában a szerzõdés által érintett felhasználók csak akkor kapják meg a szoftver termékek licenceit (bérleti konstrukcióban), ha már rendelkeznek bizonyos megvásárolt MS termékkel. Ez mindenképpen ellentmondásos, hisz a program egyik célja pont a szoftverek legalizálása volt.

7. A szoftver szinte megfizethetetlen a pályakezdõknek, s így a a Microsoft-ot tanuló diákok az iskolát elhagyva kénytelenek lopott alkalmazásokat használni. A nyílt forráskódú szoftverek oktatása olyan tudást adna a diákoknak, melyet akkor is legálisan hasznosíthatnak, ha elhagyják az iskolát s úgy, hogy nem kell illegális vagy komoly költségekkel járó szoftvereket használniuk.

Az állam feladata ebben a helyzetben egyértelmû, a gazdasági és társadalmi érvek, s az Unió ajánlása mind a nyílt forráskódok támogatása mellett szólnak. Mindezek alapján nyomatékosan arra kérjük a döntéshozókat, hogy az állam:
az Európai Unió ajánlását kövesse az alkalmazott szabványok követésével kapcsolatban
nyílt szoftverek használatát támogassa az oktatási intézményekben,
nyílt szabványok használatát terjessze ki a teljes államigazgatásban,
az átállás folyamatát haladéktalanul kezdje el, s ne kössön ellentétes irányú keretszerzõdéseket,
szakítson a Microsoft monopólium pozitív diszkriminálásával,
támogassa olyan kompetenciaközpontok létrehozását, ahol nyílt szoftverekre épülõ oktatási, fejlesztési tevékenységet lehet folytatni, ezzel segítve a gazdaság fejlõdését.

Ez a kiadás a költségvetésben finoman fogalmazna nem tétel. Azt nem értem, hogy az összes ingyészoftveres miért mindig akkor áll neki úgy igazán obégatni, amikor 2-3 hónap van vissza a szerzõdés lejártáig? Miért nem készít hatástanulmányt fél évvel, 1 évvel elötte? Miért nem kezd el társadalmi párbeszédet? Miért nem bombázza a minisztériumot? Miért kell mindent ebben a rohadt országban kapkodva, hirtelen felindulásból megtenni? Csak azért mert most kitaláltuk hogy itt a lehetõség hogy beszéljünk arról hogy van OOo? Fél év múlva már rég megvan a keretszerzõdés, és rajtatok kivül senki nem fog azzal foglalkozni hogy OOo. Senki. Ti is szépen beletörödtök, visszarendezõdik minden ami eddig volt. Újra lejár a szerzõdés, 3 hónnappal elötte újra megkongatjátok a vészharangot. Ez itt a gáz kérem. Miért az utolsó pillanatban kell követelõzni?

Szerinted az egyetemistáknak miért nem jó az openoffice? Akinek otthonra kell a windows az vegye meg, (egyébként így is meg kell venniük, mert a licensz csak iskolai használatra szól) A winoffice és az oo között nincsenek akkora különbségek, hogy sokkot okozzon bármilyen értelmes embernek is, ha majd a munkahelyén át kell állnia.

Ergo: mi a francért adjunk ki milliárdokat valamire, amit meg lehet oldani ingyé' is?

A közszféra az sajna más dolog. Az tényleg tele van olyan emberekkel, akik akár már csak egy ikon eltérés nyomán is zavarba jönnek, és rencergazdi után óbégatnak. Sajnos. 

OOo -t használtam fél évig. Az pedig hogy egyesek kevés funkciót használnak belõle, az egy dolog kéremszépen. De most gondolj bele, az állambácsi úgyképez át embereket hogy gyerünk, 2 órád van rendgizda az egész csoportot átképezned? Nem. Közbeszerez ha egyátalán közbeszerez,megbíz egy külsõs céget, aki megbíz külsõs oktatókat, aki megszervezi az oktatást. Aham. Szerinted mennyiért csinálnák ezt meg? Sokért.

Nincs ma, de holnap. Ezért nem kell 3 hónap alatt megszervezni a kibaszott átállást. Akkor kell, mikor közel ugyanannyit tud, (és nem naggyából, pár évvel ezelötti szinten).

Kit érdekel - term. mint felhasználót - hogy mi a formátum? Arról nem is beszélve, hogy milyen körülmények között nem lett a MS megoldása szabvány... úgye. pénzpénzpénz.

Persze. Ahogy az OOo is csak addig nemtetszik, amíg nem egyszerûen használható, nem tud annyit mint az Office. Egyszerû. S úgye a hangsúly is azon van, hogy eddigi legjobb MS alkalmazás, ahogy az eddigi legjobb OOo nincs is ott, ahol kellene.

Szóval kedves szabadszoftveresek, várjátok meg ezt a szerzõdést, majd legközelebb legalább egy évvel a szerzõdés lejárta elött kezdjetek el visítani a médiába. Kössz. 

Mert most 3 hónap alatt leszervezni egy ilyet nem más lenne, mint felelõtlenség. 

elsõdlegesen: szerintem ennek a pénznek jelentõs része visszacsorog kenõpénznek, meg a pártfinanszirozásba, és egyéb helyekre. Pusztán ezért sincs szükség erre a szerzõdésre.

Másrészt szerintem ha láttál is OOo-t, az legfeljebb screeshot volt.  Egy Word->Write átképzés 2 órában lezavarható, annyira egyforma, és annyire kevés a különbség, és annyira kevés funkciót használnak belõle amúgy is. Aki nem teljesen hülye, kiröhög, h mit akarod te átképezni, ránézünk, ugyanaz. Itt-ott különbözik, és? (Mondták az átképzésen a mumusként emlegetett 30-40 éves, és idõsebb titkárnõk... Állami szektorban...)

 Az Excel->Calc több, és nem minden esetben lehet átállni. Ezzel semmi baj sincs, más program. Nem minden program egyforma, észlelted? De nem mindenki használ Excelt, és nekik is csak egy kisebbségük használ olyant, ami nincs az OOo-ban. Nincs ma, de holnap?

Szerintem pontosan nulla Word licencre van szükség, és az Excel licencek 95% felesleges.

Aztán beszélj arról, az OpenDocument formátum, ami az OOo alapértelmezett formátuma, az szabvényos fájlformátum az EU-ban. Amit az MS gyártott, az nem.

Ja, hogy ehhez képest szerinted ez a legjobb UI? Persze, de csak addig, amíg az MS nem csinál újabbat, ugye? Drága Windows fan, látom tovább látsz az orrodnál. Egészen a skin-ekig.
 :DD

Amúgy ez az egész érvelésed elolvasható az MS weboldalain (csak nem náluk dolgozol?), évek óta ezt hajtogatják, és nagyjából arra épül, hogy egymilliárd (megvesztegetett, megerõszakolt) légy nem tévedhet. De igen, tévedhet.