Nem tudom ki hogy van vele, de nekem mindig vizsgák környékén jön rám valami más csinálás, kikapcsolódás képben. S mivel ilyenkor többségében a géphez nyúlok, ezért most így tettem. Elmesélnék nektek egy történetet, egy Windows rendszerrõl, ami soha nem készült el. Ez a rendszer pedig nem más, mint a Neptune. Az ezredforduló környékén járunk, 1999-2000 magasságában, s az MS mérnökei azon törik a fejüket, hogy abba kéne hagyni ezt a hülye Windows 9x vonalat, s egy gyönyörû, NT alapú rendszert kéne adni a felhasználóknak. Jóval az XP megjelenése elõtt.

Installálás végig barátságos volt Szinte nem is kérdezett

Ekkoriban két szárnyon mozgott a Windows fejlesztés, az egyik csúcsán, az otthoni felhasználóknak szánt Windows 98, a másik oldalon pedig a Windows NT 4.0 állt. A marketingesek és a fejlesztõk végül arra jutottak, hogy a Windows NT kernelére felépítjük a Windows 2000-t, majd abból, és (mintegy a Windows 98 utódjául) kifejlesztjük az otthoni felhasználóknak szánt rendszert, a Neptunet. Azaz, hagyjuk megdögölni a Windows 9x vonalat. Valóságban persze nem így történt, a Neptune fejlesztõgárdáját összevonták a 2000-es gárdájával, s nekiálltak fejleszteni egy új oprendszert, a Whistlert, amit 2001-ben mint XP ismertünk meg. S itt tegyük hozzá, eredetileg a Neptune is 2001-ben jelent volna meg. De nem tette, az MS  kiadta a korcs, semmire sem jó Windows Me-t, ami mint tudjuk nagyobbat bukott mint a Vista. Persze gõzerõben folytatódott a Whistler fejlesztése, ami a cég egyik legsikeresebb operációs rendszere lett.

Windows 2000-nél megszokott indulás

De nézzük csak meg, milyen lenne az életünk, ha ez a Neptune bejött volna. Az 1999. decemberében kiadott teszt buildet telepítettem fel, s azt fogjuk kicsit közelebbrõl megnézni, mert vicces. Képzeljétek, lett volna benne tûzfal. S lett volna benne Activity Center, ami olyan feladatközpontú megoldást szolgáltatott volna, mint pl mondjuk a Media Center. Egyébként minden más 2000-bõl jött volna, DX7, IE5. Jah, s itt mutatkozott be az XP-bõl jól ismert bejelentkezõ képernyõ. Egy szó mint száz, érdekes, muzeális darab, majdnem olyan muzeális, mint az egyik elsõ Windows 95 alfa/béta, amirõl majd szintén lesz szó egyszer itt a blogban, valószínû a szóbeli készülés környékén

Az elsõ indulásnál Adminként bejelentkeztett, majd kér tõlünk egy nicket

Végül kiugrik a Home Screenbe

A rendszer tesztelése során egyedül egy alkalmazást telepítettem fel, mely eredetileg nem képezi részét a programnak, ez a Virtual Server kiegészítõje, a Virtual Machine Additions.  Természetesen elsõ indulásnál rögtön érdekes dolog történt, azonnal újraindulást követelt. De az az érdekes, hogy nem újraindult hanem visszatért az alábbi homescreenhez. Érdekes. S ha itt rányomok a Turn Off computerre, akkor azonnal hibernál, attyaég. De jó Érdekes koncepció, ezt miért nem tudták az XP-ben is alapértelmezetté tenni? Viszont, én nem jöttem rá, hogy lehetne azt elérni, hogy ténylegesen kikapcsolom, nem csak hibernálom a rendszert? Érdekes. Ellenben van olyan eset, amikor teljesen újraindul a rendszer, mint pl a munkacsoport beállításoknál. Tudom, lefogtok csapni, de még egyszer leírom, érdekes.

Az új feladatközpontú adminisztrációt csak a felhasználókezelésnél figyelhetjük meg

Felhasználói fiókok jogosultsága jobban elvan osztva, mint az XP-nél

Mindenesetre nincs a rendszerben a gyorsfelhasználóváltási lehetõség. Kijelentkezzünk, majd bejelentkezzünk a másik fiókba. Viszont, sokkal viccesebb a felhasználók kezelés megoldása. Ez a része a rendszernek már az „új” koncepció szerint feladatközpontú. Mint tudjátok, az XP-ben 3 féle fiók létezik: Rendszergazda, Korlátozott felhasználó és a vendég. No, itt kicsit több: Tulajdonos (mindenható ), Felnõtt (telepíthet), Gyerek (~ korlátozott fiók) illetve a vendég.

A tálca még a régi

Szóval, érdekes koncepció volt ez a rendszer, kár hogy nem valósult meg Végül pedig lássunk pár képernyõképet, csak úgy a poén kedvéért

Érdekesség, hogy a build a 9x vonalat követi, tehát ha berakom az XP gépbe, felajánlja a frissitést

Alig eszik memóriát

A tûzfal beállításai